Képzelt riport

Jó „munkásként”, igyekszem felkészülni az engem érintő eseményekre.

Így jött a gondolat, hogy a 2020. augusztus 22-én tartandó AnyuPiac kapcsán, az Egri Tévé felkérésére – egy interjúra és tévészereplésre – jól felkészüljek.

Aztán sokkal több lett belőle.

Mit kell tudni rólam?

1968-ban születtem,  25 éve élek házasságban, két nagykorú fiam van, a kisebbik 23 éves velünk lakik.

Saját elhatározásomból 47 évesen diplomáztam le a Közszolgálat Egyetemen, és közel 30 évet töltöttem el hatósági és kormányhivatali munkakörökben, íróasztal mögött, ügyfél-fogadással egybekötve.

Szeretem a környezetemet, a kertemet, a napsütést, három cicám van jelenleg, és 14 évig két pulikutyát is neveltünk.

Heves megyében, Adácson lakunk egy éve, itt tudtam egy kisebb kerámia műhelyt kialakítani magamnak és a vállalkozásomnak.

Kerámiakészítő, vagy fazekas végzettségem nincs, ezért hívom magamat agyagművesnek, agyaggal dolgozónak csak, ellenben porcelánfestői szakmai végzettségem van, ifjú lánykaként az óbudai Aquincumi Porcelángyárban inaskodtam.

Mit kell tudni a Borbála Kerámiáról?

2018 decemberében alapítottam, a nulláról indulva.

Az első eszközeim és szerszámaim a konyhámból kerültek ki, illetve férjem szerszámos ládájából, ma is használom őket.

Az első agyagtömb nagyon sokáig kitartott, alig mertem bárminek is nekifogni belőle, nem voltak jó ötleteim sem. Kipróbáltam belőle a bögre, a falikép, az ékszerkészítést, majd jöttek a figurális tárgyak, az Őszapó manó, a Hóember, a Cicák.

A kerámiázással párhuzamosan dolgoztam a megjelenésemen is, lépésről lépésre haladva, először a Borbála Kerámia logót terveztettem meg, amire az egész márkám épül, majd a weboldal készült el, ezen keresztül értékesítek, ma már YouTube csatornám, vidám tesztkérdésem, hírlevelem, blogbejegyzéseim és letölthető tanulmányom is van.

A kerámiázást ugyan így tanulom, apránként, (az első szakmai nehézségeken már túl vagyok), már csak a jó terméket kell elkészítenem, és a marketinget jobbá, egyedivé fejlesztenem, a következő 20 év jó lesz rá.

Hogyan jött a kerámiázás gondolata?

30 év kormányhivatali, hatósági munka után, belefáradtam az ingázásba, a vállalati rendszer túlzott szabályozásába, és elkezdtem keresni a lehetőségét annak, hogy otthon dolgozzak.

Kötetlen munkaidőt képzeltem el magamnak, szabad időbeosztást, lehetőleg vezető, főnök nélkül, olyan tevékenységgel ami kreatív elfoglaltságot ad, amit meg tudok tanulni és meg is akarom tanulni, amiben van kihívás és beteljesülés is.

Vida Ági – (gazdagmami.hu) egyik listája segített kiválasztani több tevékenységet, az 50 otthoni munka címmel, ahol módszeresen bejelöltem, melyiket otthon végezhető munkát tudom elképzelni magamnak.

Fontos szempont volt, az eszközigény, és a megszerezhető tudás elérhetősége, például idegen nyelv oktatásba biztosan nem fogtam volna, de a listámon szerepelt például a régi bútor felújítása, az ékszerkészítés, vagy a buli szervezés, és persze a kerámiázás is benne volt.

Egyesével megvizsgáltam mindegyik nekem tetsző munkát, és a kerámiázás nyert.

Mivel akkor nagyon sokat olvastam róla, befészkelte magát a gondolataim közé, egyre többször foglalkoztam vele.

Elkezdtem videókat nézni a YouTube-on, hogyan születnek az agyag tárgyak, és tudtam, hogy ha van kitartásom, a lelkesedésem segít majd nekem is hasonló tárgyakat készíteni.

Ez az érdeklődő időszak nagyjából egy évig tartott, a hivatali munkaidő után rendszeresen foglalkoztam a kerámiázással és a vállalkozói lét körülményeivel, mérlegeltem a lehetőségeket, majd 2018 nyarán döntést hoztam a családom támogatásával, és beadtam az akkori hivatalomhoz a felmondásomat.

Decemberben pedig már vállalkozó voltam.

Miért pont a kerámiázást választottam?

Szerencsésnek tartom magam, mert van szakmai kötődésem a kerámiázáshoz, porcelánfestő szakmai végzettséget is szereztem egészen fiatalon, a szakmai gyakorlatomat az óbudai Aquincumi Porcelángyárban töltöttem.

Ott ismerkedtem meg a nagyüzemi porcelángyártással, láttam a kerámia formázókat munka közben, az óriási kemencét berakodás és kipakolás közben, ismertem a minőség-ellenőrző meós szempontjait, miként dönti el, melyik porcelán hibás és selejtes.

A porcelánfestés nagyüzemi technikáját ismerve, nem volt bátorságom akkor azt választani, így maradtam a kerámiázásnál, az jobban felkeltette a kíváncsiságomat, és a becsvágyamat is, kihívást láttam benne, vajon meg tudom-e csinálni?

Az első munkám a Margaréta Falikép volt, nemrég adtam el egy kedves nyugdíjas hölgynek, Rózának.

Megélhetés-e, vagy csak hobbi?

Természetesen a megélhetés a funkciója, ez a tevékenység a kerámia égetőkemence piaci árait, valamint az alapanyagok sokszerűségét figyelembe véve túl drága és kellően bonyolult ahhoz, hogy ezt csak hobbiként űzze az ember.

Egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy ebből szeretnék megélni is, az első perctől kezdve ezen dolgozom, első projektként a logómat terveztettem meg egy nagyon kedves ismerősömmel, majd a weboldalamat hoztam létre szakember segítségével persze, Borbála Kerámia néven, ahol webshop, webáruház is működik, ezen keresztül értékesítek.

Enélkül bizonytalannak, gyengének érezném magam, a weboldalamon megjelenik egyrészt a márkám, másrészt hasznos tartalmakkal töltöm meg, blogolok, videókat készítek, játékos tesztet írtam Alkalmas vagy keramikusnak címmel, a Szélcsengőről pedig egy komplett nagy tanulmányt készítettem.

Hatalmas munka van a weboldal anyagaiban, a kerámiázás munkafolyamatainak a megtanulásában, a hibák kijavításában, a kommunikáció szervezettségében, a marketing elemek alkalmazásában, ezzel a hátam mögött, ez a tevékenység már nem hobbi kategória.

Hogyan kerültem az AnyuPiac – Eger rendezvényére?

Óriási lehetőségnek tartom, azoknak a kézműves anyukáknak, akiknek nincs lehetőségük máskülönben kilépni a közönség elé a termékeikkel, akár azért mert csak hobbiból készítik, akár azért mert nincs a kosztpénzben olyan opció, hogy: vásári helypénz.

Én sem voltam még vásárban, úgy éreztem túl sok mindenre van szükség hozzá, asztalra, székre, engedélyekre, helypénzre, és frusztrált az is, hogy én a kezdő agyagműves hogyan álljak ki egy profi mellé, bármit is eladni?

A Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Heves megyei Család és KarrierPont ezt a problémát küszöbölte ki a támogatott rendezvényével, itt nem baj, ha valaki kezdő, és nincs tapasztalata, mert a többiek pont ugyan ilyenek, és ettől nagyon szerethetővé vált a rendezvény, amikor elolvastam a pályázati kiírást, nem haboztam jelentkezni rá.

A szervezők hozzáállása a rendezvényhez pedig zseniális, és szívből jövő.

Meg tudok élni a kerámiázásból?

Az idei 2020-as év jobb mutatókkal rendelkezik, mint a tavalyi, mindenféle szempontból, de még mindig a tanulás, a fejlődés, és az építés szakaszában járok. Nincsenek túl nagy elvárásaim, és reálisan látom a helyzetemet.

Jó lenne, ha több százezer forint jövedelmet tudna biztosítani havonta ez a tevékenység, de ehhez nagyon jónak, mindent elsőre profin készítőnek, országosan ismertnek, a marketingben jelesre vizsgázónak kellene lennem, ami persze nem tudok lenni.

Az első hónaptól értékesítem a kerámiáimat, a családi támogatás anyagilag, erkölcsileg, mentálisan sokat számít, és szükségem van mindegyikre – jelenleg is.

Van lehetőség kipróbálni nálam a kerámiázást?

A pár hete változtatott felnőtt oktatási törvény alapján, ami szerint „bejelentésköteles” minden kerámia workshop, oktatás, műhelymunka, tanácsadás stb, és bár terveztem ilyesmit, jelenleg nincs rá lehetőség.

Addig ameddig ez a törvényi szabályozás ennyire megnehezíti a workshopot tartó kisvállalkozók életét, nem kívánok részt venni a törvényileg előírt adatszolgáltatásban, és a vásárlóimat sem szeretném erre kötelezni.

Melyik a kedvenc munkám?

Az egyedi megrendelésekkel olyan tárgyakat kérnek tőlem, amit nem én találok ki. Például:

Mit nem szeretek csinálni?

Eddigi tapasztalataim alapján a mázazás munkafolyamata kíván olyan fokú figyelmet, ami még ma is megterhelő, pedig csináltam már párszor, valamint a sokadik fecskefészek megrendelés egy adott időszakban, nem lett a kedvencem.

A mázazás munkafolyamatát egyszerűsítenem kell, mert most nagyon bonyolultan csinálom, ki kell találnom rá egy jó megoldást, könnyen elérhető és használható munkaasztallal, és rendszeresen utána kell olvasnom a benne rejlő hibáknak is, vagyis tovább kell képeznem magam ebben. A fecskefészek sokadik megrendelésre pedig, ha időben felkészülök, felhalmozom a készletemet belőle – nem fog gondot okozni a jövőben.

Mi a legnehezebb?

Összehangolni a kerámia készítés folyamatait a családi élettel, és a soha véget nem érő házi és -kerti munkával.

Mi a legkönnyebb?

A tervezés. Ha van egy jó téma, például a 21 nevet tartalmazó családfa kérése, akkor azt nagyon könnyen kitalálom, és tervezem meg, milyen legyen.

Kik vásárolnak tőled?

Jellemzően a női vásárlók vannak többségben, a fiatal és középkorosztály tagjai. Ők már igényesek a termékekre, már megválogatják mit szeretnének ajándékba adni másoknak, vagy önmaguknak. Határozott elképzelésük van a tárgyakról, pontosan tudják mit szeretnének a pénzükért cserébe kapni.

Mivel én zömében dísztárgyakat és nem használati tárgyakat készítek, a díszítő elemek vannak nálam túlsúlyban a praktikus használattal szemben, úgy érzem ez a csoport értékeli leginkább a munkáimat. Persze van 25 éves fiatal férfi vásárlóm is, ő pont ugyanezeket az értékeket vette figyelembe a vásárlásánál.

Minden vásárlómmal igyekszem személyessé tenni a „megnézte – megrendelte – megkapta” folyamatát, mert fontos, hogy egy internetes áruházból történő vásárláskor is, amikor nincs lehetősége senkinek arra, a kezébe vegye a termékeimet, akkor is azt kapja, amit elvár a kézműves terméktől.

Ennek érdekében sokat beszélgetek velük, szánok erre kellő időt, mert kíváncsi vagyok a megrendelés mögött álló emberre is, hiszen sokkal könnyebb úgy kerámiát tervezni, és készíteni, ha tudom, hogy mi motiválja, minek örül, mit tart fontosnak az élet sok egyéb területén is.

A visszajelzések alapján, látom, hogy ez fontos nekik is.

Milyen tervei vannak Borbála Kerámiának a közeljövőre?

2020-ban agyagos, kerámiafestő és porcelánfestő workshop indítását terveztem. Sajnos a koronavírus miatti korlátozások ezt jelentősen késleltetik, és most a felnőtt oktatási törvény új rendelkezései elbizonytalanítottak benne, hogyan tovább. Jelen pillanatban figyelem az eseményeket ezzel kapcsolatban, és lehet, idén már nem – remélem, jövőre vállalhatom.

Az év második felében az első kihelyezett vásárra készülök, 2020. augusztus 22-én lesz megtartva az AnyuPiac keretén belül Egerben, a Kracker udvaron.

Készült jó pár terv, és rajz a porcelánfestő projektemre, mit festenék egy-egy tányérra, vagy bögrére? Az elmaradt workshop helyett, ezt szeretném idén megvalósítani, kifejezetten karácsony alkalmára, vagyis év végére szeretném elérhetővé tenni a közönség számára.

Nemrégiben készítettem több gipsz sablont is, bögre méretben, kisebb tároló edény méretekben – ez egy új vonal, még nem próbáltam a segítségükkel alkotni, ezt mindenképpen ki fogom próbálni, meglátjuk, beválik-e. Az alkalmazásukkal használati háztartási kerámia tárgyak készülnének, szeretnék kitörni a figurális tárgyak monotonitásából.

Tervezem, a termékeim nevének, és azok termékleírásainak a módosítását is, ebben Gergő fiam fog majd segíteni, a magyar népmesék világát szeretnénk életre kelteni, a Cifra Palota, a Kúrtafarkú Kismalac, a Csizmás Kandúr és sok társuk segítségével.

Jövőre, 2021-ben, remélem, vár rám egy műhely felújítás, az épületet kívülről is belülről is széppé, praktikussá, és komfortosabbá kell alakítani, felelősséggel tartozom minden idelátogatónak ezzel is.

képzelt riport